2015. május 28., csütörtök

Beszámoló az IFBB Európa Bajnokságról 1. rész

Életem eddigi legjobb versenyélményében volt részem május 17-én. A magyar csapat egyik tagjaként, életemben először nemzetközi versenyen is megmérettethettem magam. A tapasztalataim és élményeim megosztása mellett a drága koreográfusom tanácsára döntöttem. Érdekes lehet talán a versenytársaknak, esetleg inspirációként is megállja a helyét, valamint saját magam segítségére a legalkalmasabb, hogy fel tudjam idézni a főbb pontokat az Európa Bajnokság hetéről. :)

Nos az indulás napja (05.13.) igen kaotikus volt. Hajnalban kelés, készülődés, bepakoltam a hiányzó dolgokat a bőröndbe, majd szép nyugodtan elkezdtem hajat vasalni 4:40 körül, mondván ráérek, úgyis 5:30-ra kell kiérnem a reptérre, otthonról fél óra az út, 7:10-kor indul a gép. Egyszer csak benyit a párom; "Te, nem fél 6-kor szálltok fel???!". A többit nem részletezném...a lényeg, hogy 5:05-kor szálltunk be a kocsiba, és 5:20-ra már a reptéren voltunk, épphogy elértem a gépet. Mondanom sem kell, remegtem az idegtől, hiszen nem kevés munka és pénzt lett belefektetve az elmúlt fél évembe!  Tanulság: ezentúl a homlokomra írom alkoholos filccel az indulás időpontját!


Gyorsan becsekkoltam, és rohantam is a beszállításhoz. Itt már láttam a magyar csapat többi tagját is, szóval kezdtem megnyugodni. A nagy sietségben a bőröndömmel jóformán bezúztam a bal bokám, de ezt csak később realizáltam. Természetesen az átvilágításkor sípolt a kapu, ami alatt átmentem, azért tapiztak még pár percet, tudták, hogy ráérek! A bónusz meglepetés akkor ért, mikor kiderült, hogy a kézipoggyászom pár centivel nagyobb a megengedettnél, ezért ott helyben megbüntettek 15ezer forintra(Wizzair...). Az indulás tehát minden volt, csak nem zökkenőmentes. :)

A verseny helyszíne a spanyolországi Santa Susanna volt, a repülőút pedig két és fél óra. Catalonia gyönyörű hely, igazi mediterrán település. Mindenhol pálmafák, na és persze a Földközi-tenger. Nyaraló övezetnek is tökéletes, mindenkinek merem ajánlani! Barcelona-ban szálltunk le, onnan pedig egy busz vitt minket a regisztrációra. A szervezés ha fogalmazhatok így "IFBB-hez méltó" volt. Órákat vártunk, tájékoztatást azt nem sokat kaptunk, valamint mindenki a nagy gurulós bőröndjével szerencsétlenkedett, mert természetesen csak a regisztráció után foglalhattuk el a szállást, ahova még a bőröndökkel együtt kellett gyalog eljutni. A regisztrációra versenybikinit kellett felvenni, amit a több száz versenyző egyetlen mosdóban próbált megvalósítani. Az első nap tehát ezzel telt, a szerencsém az volt, hogy hoztam magammal elég dobozolt kaját, bár mondanom sem kell, a spenót a duplazacskó ellenére kifolyt a poggyászomban! :)

Miután megérkeztünk a négy csillagos hotelünkbe, a recepciónál megkaptuk az ajtókat nyitó kártyáinkat, és elfoglaltuk a szobánkat. Az én szobatársam Kiss Virág volt, a BioTech USA szponzorált versenyzője. Viszonylag ismertem Virágot, mert követtem a versenyeredményeit, és többször váltottunk már pár szót, de nem volt igazán elmélyült kapcsolatunk. Napról napra viszont jobban megismertem, és rá kellett jönnöm, hogy ő tényleg az, akinek mutatja magát! Igazi mosolygós, kedves és földhözragadt lány, aki nagyon szívesen segít másoknak, tette ezt velem is, amit ezúton is nagyon szépen köszönöm Neki! :) Sokat tanultam tőle ami a versenyzést illeti, és azt kell hogy mondjam, az ország egyik legjobban felkészült versenyzője, és a fejében is nagyon rendben vannak a dolgok.

Mivel a bikini-fitness kategória csak vasárnapra volt kiírva, így rengeteg időnk volt pihenni. A hotelben volt egy kicsi wellness-részleg, illetve egy pár gépből álló "konditerem". Virággal szépen sorjában mindent kipróbáltunk, jól esett ejtőzni. Mind a ketten kemény felkészülést tudhattunk magunk mögött; Virág az amerikai Arnold Classic után 2 hónap alatt próbálta visszahozni korábbi, izmosabb, gömbölyűbb formáját, én pedig egészségügyi problémák miatt nem feltétlenül tudtam azt a fazont hozni, amit előre elterveztünk. Közben mind a ketten egyetemre jártunk, dolgoztunk, a pihenés tehát mind a kettőnknek kijárt (és természetesen mindez érvényes a többi versenyzőre is). Ez a punnyadás azonban kezdett terhessé válni. Az egymást követő 0 szénhidrátos napok, edzések, és a verseny okozta stressz egyre jobban leszívott minket. Egy biztos, a mentális felkészülésemnek jót tett ez a pár nap.

A szombat már teljes mértékben a versenyre való előkészületeket jelentette. Viszonylag sokáig aludtunk, aztán mentünk reggelizni, utána pedig következett a Virág által beauty-daynek nevezett készülődés. :D Hajmosás, bőrradírozás, körömlakkozás, stb, na és persze a barnítás. Szombat este került fel rám az első réteg Jan Tana, de sajnos a bőröm a radírozás ellenére is foltos maradt. Nem volt igazán vészes, de még később próbáltam rajta picit javítani, természetesen foltosabb lettem... Másik szivacsot használtam, aminek köszönhetően számomra érthetetlen módon a verseny reggelére bezöldültek a "kijavított" területek. Kezdtem kicsit kétségbe esni, de igyekeztem higgadt maradni. Átkentem magam még egyszer ahol értem, jobb lett a helyzet. Még a tavaszi versenyek előtt rendeltem a Jan Tana barnítót, amit így is drágállottam, de mivel az EB-n nem tudtam milyen lehetőségeim lesznek a barnításra, így biztosra mentem, és vettem egyet. Újabb tanulságként megállapítottam, hogy soha de soha nem a barnítón fogok spórolni, mert valójában a verseny egyik legfontosabb eleme!

A rizikós barnítás előtt és csajos beauty-day alatt szombaton összepakoltam a kézipoggyászomból kreált versenyzői bőröndömet. Mit is tartalmaz egy bikini-modell versenytáskája? Nos, az első és legfontosabb értelemszerűen a versenybikini. Mivel junior és felnőtt kategóriában is megmérettettem magam, ezért a kedvenc lila, és az új kék bikinimet hoztam, természetesen dobozba rakva, nehogy megsérüljenek. Kellett még továbbá a versenycipő, a leggyakrabban streaptease táncosokon látott üvegpapucs. :D Valójában ez felel meg leginkább az IFBB előírásainak, illetve áttetsző színének köszönhetően nem vonja el a figyelmet másról. További kellék a sminkes neszesszer, a barnító és hozzá tartozó szivacs, gumikesztyű a barnításhoz, fésű, köntös, ásványvíz, belépőkártya és versenyzői kiskönyv, valamint a a legeslegfontosabb; a CSOKIIII!!! 

Egy versenyző diétája elég kemény. Főleg ami az utolsó heteket jelenti. Alapvetően tömegeléskor, az alapozó szakaszban szinte mindent eszünk, ami egészséges. Megvonjuk ugyan a fehérlisztet és a cukrot, de ilyenkor még étrendünk részét képzik a minőségi szénhidrátok (zab, rizs, teljes kiőrlésű gabonák, kenyerek és tészták), ehetünk gyümölcsöt is, sovány húsokat, és zsírszegény tejtermékeket is. A buli a verseny előtti 2 hónappal kezdődik, akkor ugyanis kikerül a gyümölcs javarészt (az alacsony szénhidráttartalmúak maradhatnak csak, mint pl. piros bogyós gyümölcsök), illetve a tejtermékek minden fajtája tiltólistára kerül. Ez az étrend is a megmérettetés közeledtével egyre szigorodik, az utolsó héten már semmilyen szénhidrátot nem fogyasztunk, és csak só nélkül párolt csirkét, halat eszünk kígyóuborkával, brokkolival vagy jégsalátával. Mindez nagyon kizsigerelt állapotot eredményez, ami azért furcsa, mert mi versenyzők akkor vagyunk életünk legjobb formájában (a fizikumunkat tekintve), mikor tulajdonképpen a legrosszabbul érezzük magunkat. 

A verseny előtt 1-2 nappal indul meg a szénhidráttöltés, ami egyet jelent az izmok tuningolásával tulajdonképpen. Szénhidrát megvonás esetében a testzsírszázalék ugyan csökken, de az izmok is veszítenek feszességükből, ezért kell tehát szépen lassan megadni a szervezetnek amit kíván. Fizikumfüggő az, hogy ki mivel mikor és hogyan tölt, de általában tiszta szénhidrátokat fogyasztunk ilyenkor. Ilyen például a pufi vagy főtt rizs, esetenként megspékelve egy kis csokibevonattal vagy lekvárral. A színpadra lépés előtt megengedett pár bűnös falat, hogy a szárazság minél élesebben kijöhessen, és az izmok minél kerekebb, töltött állapotba kerüljenek. Ez  a hatás természetesen talán a testépítőknél a leglátványosabb, de ugyanúgy jobb helyezést jelenthet egy bikini versenyző számára is! Így került tehát az én táskámba is csokis pufirizs, és egy marcipános Go Protein. A verseny utánra pedig pár zacskó mini Oreo-keksz és egy mini Raffaello. :))

Elérkeztem tehát a versenybeszámolóig, de a folytatást már a következő írásomban találjátok! Szép napot Nektek! :)

Instagram
Kővágó Henrietta
http://protein-vitamin.hu






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése